Merj Tenni! Transparency International korrupcióellenes jogsegélyszolgálat

Büntetőeljárás

Büntetőeljárás kezdeményezése

A büntetőjognak, mint önálló jogágnak a feladata, hogy a társadalmat, annak kialakult kapcsolatait megvédje azoktól a nem kívánatos, közösségellenes magatartásoktól, melyeket összefoglaló néven bűncselekményeknek nevezünk. Ilyenek a korrupciós bűncselekmények is, melyek a közélet tisztasága ellen irányulnak, vagyis rombolják az embereknek a társadalom, a szabad piac és a demokratikus intézmények működésébe vetett hitét, bizalmát.

A korrupciós bűncselekmények összefoglaló elnevezés, mely több bűncselekményt jelenthet: hivatali és gazdasági vesztegetés (Btk. 250-255/A. §), vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 255/B.§), befolyással üzérkedés (Btk. 256. §), befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), közérdekű bejelentő üldözése (Btk. 257. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (258/B-D. §), befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (Btk. 258/E. §) és a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatokban (Btk. 258/F. §). Korrupciós jellegű bűncselekmények körébe pedig a választás, népszavazás, népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 211.§), a hivatali visszaélés (Btk. 225.§), a bűnpártolás (Btk. 244.§), a gazdasági titok megsértése (Btk. 300.§), a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) és a hanyag kezelés (Btk. 320. §) bűncselekmények tartoznak. Ezek a bűncselekmények nem feltétlenül valósítanak meg korrupciót, de azokhoz gyakran kapcsolódnak. (Részletesebben lásd: Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet, IRM Statisztikai és Elemző Osztály, Budapest 2010.)

Bár a hétköznapi életben az egyes bűncselekmények megkülönböztetése nem egyszerű, ez nem is szükséges a büntetőeljárás kezdeményezéséhez. Elég annak a felismerése, hogy „valaki magánjellegű előny elérése érdekében a rá ruházott hatalommal visszaél”, a cselekmény pontos jogi minősítését már a hatóság dolga megállapítani.

Büntetőeljárás kezdeményezése előtt fontos tisztáznunk, hogy csak legvégső esetben legutolsó eszköz lehet. A büntetőeljárás súlyos következményekkel jár, és előfordulhat, hogy ártatlan embereknek okoz helyreállíthatatlan anyagi vagy személyi (pl.: becsületbeli, mentális) hátrányt. Érdemes ezért elöljáróban alaposan megfontolni, hogy tényleg a büntetőeljárás a legalkalmasabb eszköz, amivel a korrupció ellen felléphet az adott ügyben, vagy más eljárás kezdeményezésével esetleg gyorsabb, jelentősebb vagy éppen akár rendszerszintű változást tud elérni. Honlapunk ebben is igyekszik segítséget nyújtani.

A büntetőeljárás megindítása

A büntetőeljárás indulhat hivatalból, ha a hatóság maga szerez tudomást bűncselekmény gyanúját megalapozó tényekről, és indulhat feljelentés alapján is.

A feljelentési jogosultság bárkit megillet, vagyis bárki tehet feljelentést bármilyen bűncselekmény esetén. Szűk körű kivételek vannak, ám ezek a korrupció szempontjából nem bírnak gyakorlati jelentőséggel (ezek az ún. magánindítványra üldözendő bűncselekmények és a kívánatra üldözendő bűncselekmények). Az általános feljelentési lehetőség mellett fontos megemlíteni, hogy nincsen általános feljelentési kötelezettség. A hatályos magyar büntetőjogban csak néhány olyan bűncselekmény van, melyek esetében a bűncselekmény feljelentésének elmulasztása önmagában bűncselekményt valósít meg. Ezek közül a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 255/B. §) és a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatokban (Btk. 258/F. §) bűntette kapcsolódik szorosan a korrupciós tényállásokhoz.

Hol és hogyan tehetek feljelentést?

A feljelentést meg lehet tenni az ügyészségen vagy a nyomozóhatóságnál. Magyarországon az általános nyomozóhatóság a rendőrség, azonban bizonyos bűncselekmények tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást. (Rajtuk kívül nyomozó hatóság még a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó és polgári repülőgép parancsnoka az ott elkövetett bűncselekmények tekintetében.) A feljelentést szükség esetén meg lehet tenni a bíróság vagy más hatóság előtt, azonban ebben az esetben is a nyomozóhatóság fog eljárni. Feljelentést bármely ügyészségen, nyomozóhatóságnál lehet tenni, amennyiben az nem illetékes, köteles a feljelentést a megfelelő helyre továbbítani.

A feljelentést írásban és szóban is megtehető, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mind az írásbeli, mind a szóbeli feljelentés megtehető anonim módon. Az anonimitás azok számára jó lehetőség, akik személyes félelmeik miatt nem mernek a rendőrséghez fordulni személyesen vagy nem kívánják vállalni a büntetőeljárás során a tanú szereppel együtt járó kötelezettségeket. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy később a hatóság nem tudja felvenni a kapcsolatot a feljelentővel, ami nagymértékben megnehezítheti vagy meghiúsíthatja az eredményes nyomozást és így a feljelentés nem éri el a célját. Az írásbeli feljelentésnek nincsenek formai követelményei, azonban érdemes néhány szempontot szem előtt tartani:

1. Törekedjen az események/általunk észlelt dolgok tömör és lényegre törő összefoglalására. Derüljön ki belőle a cselekmény pontos/valószínűsíthető helye, időpontja, fontos körülményei.

2. Csak akkor nevezzen meg konkrét személyt, ha biztos az illető közreműködésükben, egyébként a feljelentést megteheti ismeretlen tettes ellen is. Ha konkrét személy ellen tesz feljelentést és az nem áll meg, könnyen Ön is bűncselekményt követhet el a hamis váddal.

3. Forduljon bátran jogi tanácsért az Igazságügyi Hivatal területi szervéhez (a nép ügyvédje). Ez a hivatal ingyen ad jogi tanácsokat, felvilágosítást büntetőügyekben is, de feladatai közé tartozik a bűncselekmények áldozatainak nyújtott jogsegély is.

4. Írásban tett feljelentés esetén címezze a feljelentést a bűncselekmény elkövetési helyének megfelelően illetékes rendőrségi szervnek, mert legvalószínűbb, hogy az fog eljárni az adott bűncselekmény tekintetében.

A szóbeli feljelentést személyesen vagy telefonon teheti meg. Az anonimitást garantálja a rendőrség 2001 óta működő telefonos bejelentőrendszere: a Telefontanú, mely a 06 80/555-111-es zöldszámon hívható. A hatóságok személyes felkeresése abból a szempontból előnyös, hogy a feljelentés megtétele során lehetősége nyílik a hatóságoknak a feljelentés elbírálása szempontjából fontos összes tényre rákérdezni és ezeket jegyzőkönyvben rögzíteni.

A feljelentés joghatása, hogy a hatóságnak kötelessége három napon belül elbírálni azt, melynek során kétféle döntést hozhat. Vagy elutasítja a feljelentést, vagy pedig a nyomozás elrendeléséről dönt, s ezzel megindul a büntetőeljárás. Ha a feljelentő személye ismert, úgy a hatóság értesíti őt a feljelentés tárgyában hozott döntéséről.