Az állami, illetve önkormányzati vállalatoknál tapasztalható korrupciót két fő csoportra oszthatjuk aszerint, hogy az állam (illetve önkormányzat) az adott vállalat többségi tulajdonosa, avagy szerződik az adott vállalattal bizonyos közszolgáltatások ellátására.

Jellemzően az első típusba tartoznak a közösségi közlekedési szolgáltatások ellátását végző cégek (pl. MÁV, BKV stb.). A második típusba tartoznak azok a cégek, amelyek magántulajdonban vannak, de az állam vagy az önkormányzat szerződést köt velük, amelynek értelmében a magántulajdonú cég közszolgáltatást biztosít (pl. parkolási cégek). A két típus közötti átmenetet képezi az a megoldás, amikor az önkormányzat állami tulajdonban álló céggel szerződik közszolgáltatás ellátására (pl. Nyíregyháza helyi közösségi közlekedését az állami tulajdonú Szabolcs Volán Zrt. látja el). Azért fontos ez a csoportosítás, ugyanis a különböző típusba sorolható cégeknél eltérő jellegű korrupciós tevékenységek tapasztalhatók és eltérő kontroll mechanizmusok működnek.

Tipikus korrupciós helyzetek az önkormányzati igazgatásban

1.    Állami (önkormányzati) többségi tulajdonú cégek
Azoknál a cégeknél, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, leginkább a cég vagyonának kezelésével, illetőleg a cég gazdaságos működtetésével kapcsolatos korrupciós kockázatok a leginkább jellemzőek.
a.    a cég vezető beosztású munkavállalóinak irreálisan magas bérezése
b.    szükségtelen (jogszerűtlen) megbízási szerződések megkötése
c.    szükséges, de indokolatlanul magas díjazású megbízási szerződések
d.    magasan a piaci ár feletti ellenértékű árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, egyéb beruházások

2.    Magántulajdonú, állammal vagy önkormányzattal szerződő cégek
Azoknál a cégeknél, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, a magánszektor sajátosságai miatt a cég vezetése, illetőleg a cég tulajdonosi köre a gazdaságos, hatékony működésben érdekelt. A korrupciós kockázatok ilyen esetekben az állammal (önkormányzattal) kötött szerződésben, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között fennálló feltűnő értékaránytalanságban érhetők tetten. Ebbe a körbe sorolhatók például a parkolási társaságok, amelyek a parkolásból származó bevételeikből igen alacsony százalékban részesítik az önkormányzatokat.

Mit tehet, ha korrupciót gyanít?

Ha bármilyen jellegű korrupciós tevékenységet észlel az önkormányzati rendszerben, a tudomásszerzéstől számított egy éven belül közérdekű bejelentést tehet valamely állami szervnél, vagy megkeresheti a gazdasági társaság tagját vagy tulajdonosát, esetleg felügyelőbizottságát.

1.    Ezen cégek többsége rendelkezik felügyelőbizottsággal, a köztulajdonban álló cégek közül pedig mindegyik. A felügyelőbizottság tagjairól az ingyenes céginformációból lehet tájékozódni, de azok elérhetősége onnan nem derül ki, ezért a felügyelőbizottság megkeresése nem mindig járható út. A gazdasági társaság tagjait érdemes lehet akkor megkeresni, ha a cég vezetése kapcsán gyanít korrupciót és tagok nem maguk töltik be a vezető tisztségeket. A tagok szintén az ingyenes céginformáció alapján megtalálhatók és jogi személy tagok esetében azok címe is szerepel az információk között.

2.    A köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében érdemes a társaság honlapján a társasági szerződését (alapszabály, alapító okirat) vagy a Szervezeti Működési Szabályzatát megkeresni, amiből kiderül, hogy pontosan mely állami szerv a tulajdonosa és a tulajdonosnál is érdemes lehet bejelentést tenni.

3.    Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a fővárosi és a megyei kormányhivatalok látják el. Hozzájuk lehet fordulni ilyen ügyekben.